A mese…
Még régebben a múlt és a jövő összefonódtak: A középkori japán démonjai és kultúrája, és a jövő technológiája három klánra húzta szét Japánt. Az egyik a Shinjinbukai, ahol a becsületes fény harcosok őrzik a rendet saját hatáskörükben. A második az Akamanbukai, amely rosszabb a legrémisztőbb álmodnál is. A harmadik klán a technológia megszállottja, a Saiesunbukai.
Ez a három klán hajdanán egy uralkodót szolgált, s ők is osztották fel a birodalom területeit a nagy tragédiakor. A Shonchu dinasztia utolsó feje, a XVII. Yuen császár meghalt, aki még csak 16 éves volt. Halálának oka hivatalosan ismeretlen, de pletykák járták be a földrészt.
Az Akaman klán a Shinjin klánnal kutatta a mágiát, és annak gyökereit. Yuen császár rájött, hogy a mágiának két arca van: a Fény Tan, és a Sötétség Tan, ezért a kutatásokat korlátozta: csupán a Fénytant vizsgálhatták a tudósok. A Testőr klán szó nélkül elfogadta a parancsot, de az Akamanbukai nem akarta ennyiben hagyni a felfedezéseket. A düh teljesen elvette a császár főmágusának, az Akamanbukai fejének, Toronnának eszét. Azt repesgetik, hogy démoni jel csúfitja az egyik kézfejét, és a Sötét Tanokat fedi fel sorjában, titokban. Egy éjjel rátalált egy kapura, ami Démon Földébe, a Pokolba vezet.
Toronna egy alattomos, nem e világi démont bízott meg XVII. Yuen meggyilkolását. Ez után Toronna tudta, hogy nincs visszaút, ezért félelmében lepaktált a Sötétség Hercegével, Gurmukkal, hogy A másik két klán ellen hatalmas túlerővel felvegye a harcot. A Shinjinbukai próbált összeállni a Tudományok mestereivel, de ők makacsul nemet mondtak bosszútól elvakítva. A Shinjin katonák nem tudtak szembe szállni a hatalmas fölény ellen, így mindhárom kán paktumot kötött, hogy felosztják a birodalmat, és „békében élnek”. Itt sosem lesz béke, csak viszály.
Amint láthatjátok a Saiesun klánról nem írtam sokat, mert őket eleven nem érdekelte Yuen császár, az apjával ellentétben. A sérelmeket akarják visszafizetni nagyra való technológiájukkal, ezért nem álltak a Shinjin klánnal kötélnek.